Képzőművészek Liszt életében
2014.05.20-2015.05.13

Liszt Ferenc vizuális művészetek iránti érzékenysége annyira sokszínű, több oldalról megközelíthető, hogy kimeríthetetlen témának tűnik...

Liszt Ferenc vizuális művészetek iránti érzékenysége annyira sokszínű, több oldalról megközelíthető, hogy kimeríthetetlen témának tűnik. Mindig találhatunk okot és módot az ismert történetek, adatok újrarendezésére, remélve, hogy pusztán a kontextus változtatásával többet megtudunk Lisztről és képzőművészethez fűződő viszonyáról. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum új időszaki kiállítása (Képzőművészek Liszt életében) művészet- és kultúrtörténeti összefüggések felől közelít, Liszt képleírásai, kiállításélményei alapján mutatja be Liszt ízlését, zene és képzőművészet kapcsolatára reflektáló kompozícióinak hátterét.

A kiállítás a Múzeum középső szobájában (I. emelet, Liszt ebédlője) és a földszinti kiállítótérben látható. Az emeleti rész logikailag két nagyobb egységre bontható, talán az elsőnek „Liszt Itáliában”, a másodiknak „Liszt itthon” címet lehetne adni. Az itáliai utazásokhoz Liszt Ferenc folyóiratokban publikált, műleírásokat gazdagon tartalmazó úti levelei és Marie d’Agoult grófné naplója szolgáltak forrásul, melyek elsősorban reneszánsz alkotásokról számolnak be. Itáliában alkotó képzőművész kortársak (Ingres, Steinle, Overbeck, Cornelius) egyaránt fontos szerepet játszottak Liszt életében. A kiállítótér másik felében olyan magyar művészek alkotásai láthatók, akik kapcsolatba kerültek Liszttel: Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Strobl Alajos és Zichy Mihály. A falakon Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó képek függnek, például Temple János olajfestménye a Liszt-szobrot mintázó Strobl Alajosról, egy-egy tájkép Salvator Rosától, Munkácsy Mihálytól, a tárlókban pedig grafikák, levelek, autográf és nyomtatott kották, Liszt hagyatékából származó könyvek tekinthetőek meg.

A földszinten Eugène Delacroix, Ary Scheffer, Moritz von Schwind, Wilhelm von Kaulbach, Bonaventura Genelli és Vaszilij Verescsagin egy-két fontos művéről esik szó, néhány rejtett Liszt-portré ábrázolásról és Liszt egyik legizgalmasabb (meg nem valósult) „multimediális” tervéről, melyet a Dante-szimfónia bemutatójára szánt volna. A kiállítás Liszt képzőművészeti ihletésű kompozícióinak inspirációs forrásai mellett olyan témákat, összefüggéseket is bemutat, amelyek – éppen azért, mert zenetörténeti vonatkozásai nincsenek – perifériára esnek, a Liszt-kutatásban kevésbé ismertek (például: Liszt és Strobl Alajos találkozásai a Régi Zeneakadémián, a tény, hogy mind Liszt, mind Zichy Mihály és Munkácsy Mihály is részt vett az 1878-as párizsi világkiállításon, hasonlóságok Liszt és Delacroix gondolkodásmódja közt).

A Liszt-kortárs képzőművészek egymás közti kapcsolatát is kutattuk, nemcsak magával a zeneszerzővel kialakított együttműködésüket. Így kerülhetett előtérbe például Kaulbach hatása Zichy Mihályra, Bonaventura Genelli karikatúrája Kaulbachról, Strobl rejtett portréábrázolásai a Szent István frízen vagy az új Műcsarnok épületének megnyitójára készített díszletei. Fotókat kaptunk digitális másolatban Strobl Alajos unokájától, Stróbl Mátyástól, melyek ritka különlegességnek számítanak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárától Verescsagin művek korabeli fotóreprodukcióit, a Magyar Nemzeti Múzeumtól Barabás Miklóshoz és Munkácsy Mihályhoz kapcsolódó képeket, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és az Iparművészeti Múzeumtól pár kisplasztikát.

A földszinti kiállítótér szemközti falán fiatal kortárs képzőművészek munkái láthatóak, amelyeket közvetlenül az időszaki kiállításra, illetve Lisztre reagálva készítettek. Részletes információs anyagot kaptak a Liszt és képzőművészet viszonyát bemutató történetekről, feladatul kapták, gondolkozzanak ezekről, Lisztről, zene és képzőművészet összefüggéseiről általánosságban. Friss, érzékeny, humorral teli munkák születtek. A kiállítók: antalaci, Brückner János, Falvai Mátyás, Lakatos Áron, Piros Boróka, Tillmann Adél Hanna, Varga-Nádas Eszter.

Tabletek kérhetők kölcsön a Múzeum pénztárából, melyeken kiegészítő információs anyagokat, képeket, zenéket és szövegeket lehet találni, Liszt háló-dolgozó szobájában lévő érintőképernyős gépen pedig Kovács Imre művészettörténész témához kapcsolódó tanulmányai olvashatóak és egy virtuális szimuláció tekinthető meg, mely Liszt Sixtus-kápolnához fűződő audiovizuális élményéhez kapcsolódik.