Liszt és Budapest
2011.03.18-2012.10.20

A kiállítás tematikája felöleli Liszt pesti – budapesti tartózkodásait az 1823-as első fellépésétől kezdve az 1886-os búcsúhangversenyéig, így a kiállítás felépítésének fő gerincét Liszt budapesti tartózkodásának fő eseményei alkotják.

Az események mögött szeretnénk bemutatni Pest- Budapest kulturális fejlődését Liszt korában, és Liszt kiemelkedő szerepét a magyar reformkor kulturális intézményeinek megalapításában, fejlesztésében, különös tekintettel a Zeneakadémia nemzetközi rangú intézményként való megvalósításának koncepciójában.

Kiállításunk, mely Liszt és Pest-Buda, majd Budapest kapcsolatára épül, a konkrét események felelevenítése mellett Liszt magyarságának sokrétű megnyilvánulását is igyekszik bemutatni. Mikor a gyermek Liszt 1823-ban először hangversenyezik Pesten, még édesapja fogalmazza meg nevében a plakátot, hogy rendkívüli tehetségével majdan hazájának kíván dicsőségére válni. Szimbolikus ez a pillanat, a magyar polgári társadalom kialakulásának küszöbén állunk, mely Széchenyi István és Wesselényi Miklós törekvései alapján bontakozik ki. Széchenyi 1825-ben alapítja meg a Magyar Tudományos Akadémiát. A kiállítás tematikájában a Széchenyi-Liszt párhuzam szinte magától kínálkozik, hiszen már 1840-ben személyesen is találkoznak, és Széchenyi naplójából tudjuk, hogy Liszt 1846-os hazalátogatása idején többször vendégeskedett nála és Batthyány Lajosnál is. A kölcsönös rokonszenv alapja minden bizonnyal gondolkodásuk hasonlósága volt. Liszt is minden tőle telhető módon támogatta a magyar kultúrát. Jótékonysági koncertjei, melyekkel számos kulturális intézményünk, korabeli egyesületünk megalapítását, fejlesztését segítette elő, köztük a Magyar Nemzeti Színházat, a Nemzeti Konzervatóriumot, köztudott tény. A Magyar Zeneakadémia az ő nemzetközi látókörű koncepciója nélkül nem válhatott volna magas rangú intézménnyé. Az viszont kevésbé köztudott, hogy a Magyar Filharmóniai Társaság megalapításának ötlete is tőle származik, ezt a Weimarban nála vendégeskedő Doppler Ferenc leveléből tudjuk. Az ötletet Erkel Ferenc a Doppler-testvérekkel együtt nagy örömmel fogadta, akik végül létrehozták a Társaságot. Liszt magyarországi tevékenységeinek tárgyalásakor általában a szerényebb, de nagyon fontos segítségek kevésbé kerülnek előtérbe, mint például az, hogy a társadalmi fejlődés és együttlét egyik fontos formáját, a dalárdák működését Liszt nemcsak kompozícióival segítette, hanem vette a fáradságot arra, hogy a beadott pályaműveket értékelje és javaslataival segítse munkájukat. Ezért a múzeum középső szobájában bemutatott anyag, mely időrendben halad, nemcsak a pesti tartózkodás eseményeit mutatja be, hanem olyan kapcsolatokat is, mikor külföldön tartózkodva segítette a magyar főváros zenei életét. Ittlétekor rendszeresen eljárt a különböző kórus egyesületek próbáira, tanította őket, repertoárjukat bővítette itthon még kevésbé ismert kompozíciókkal, de szeretettel járt el például az angolkisasszonyok leánynövendékeihez is, akiket tanított, éneküket kísérte, és szívesen játszott nekik.

Liszt nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mint előadó, de főként mint zeneszerző szolgálja a magyar kultúrát. Korának szinte minden fontos magyarországi eseményén jelen volt műveivel.

A kiállítás kiemeli azokat a kompozíciókat, amelyek születése Budapesthez kötődik: ide tartoznak azok a kompozíciók, amelyeket Pestnek szánt: pl. Koronázási mise, Szent Cecília óda, A holt költő szerelme melodráma (Jókai), vagy itt fejezte be, illetve itt volt az ősbemutatója (Via Crucis, Hunok csatája).Szintén megemlítjük híres pesti hangversenyeit ezek visszhangjával, kritikáival együtt, külön csoportot alkotnak majd a pesti jótékonysági hangversenyek, illetve a barátok, pártfogók szalonjában adott hangversenyek: (pl. Munkácsy, Jókai) tiszteletére adott hangversenyek, az érdeklődők ízelítőt kaphatnak Liszt és a magyar költők, írók, és képzőművészek közti sokrétű kapcsolatáról.

Egy másik tematikus részt képviselnek Liszt magyarországi egyházi ismeretségei, az ebbe a témakörbe tartozó események (ferences rendhez való kötődés, Angolkisasszonyok, a Hermina-kápolna felszentelése, Liszt Egylet).
Liszt és Budapest kapcsolatáról természetesen nemcsak a most nyíló időszaki kiállításunk mutat be dokumentumokat, hanem az állandó kiállítás is sok ilyen emléket őriz. Ezeket változatlanul a helyükön hagytuk, ezekhez kapcsolódóan kiegészítő emlékeket állítottunk ki.

A kiállítás földszinti része tematikusan épül fel, Liszt magyarországi kapcsolataiból ad válogatást. A Jókai Mór által alapított Magyar Írók és Költők Társasága rendezvényein állandó aktív közreműködő volt, és a korabeli tudósításokból tudjuk, hogy értette a magyar nyelvű szövegeket, nem volt szüksége tolmácsolásra. A lenti tárlók dokumentumai közül különlegességként kiemelném az Angolkisasszonyok gyönyörű vendégkönyvét, Liszt aláírásával. A lenti rész két új, korszerű követelményeknek megfelelő tárlóval bővült az Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásának és a Novastore cég segítségének köszönhetően, a fenti részben pedig interaktív térképet állítottunk be, amelyen az érdeklődők budapesti helyszíneket kereshetnek ki, amelyek valamilyen módon Liszthez kapcsolódnak, az interaktív térkép megvásárlását a Horváth Alapítvány tette lehetővé. A kiállításnak ez a része harmonikusan kapcsolódik kolléganőnk, Watzatka Ágnes által írt, Török Miklóssal együtt készített, nemrégiben napvilágot látott értékes és szép könyve, amely Budapesti séták Liszt Ferenccel címmel jelent meg a Helikon könyvkiadó gondozásában, és amelyet a magyar és angol nyelven is magukkal vihetnek a látogatók.