Online elérhetővé vált Liszt Ferenc levelezése
A zongoraművész-zeneszerző által írt, illetve neki küldött és róla szóló összesen több mint 800 levél és 3 napló vált hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia internetes portálján.
A Zeneakadémián tartott sajtótájékoztatón Dr. Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ez nemcsak sikeres tudományos és kulturális projekt, hanem ennél sokkal több: közös erővel sikerült közelebb hozni a jelenhez Magyarország egyik legnagyobb alkotójának szellemi örökségét. "Liszt Ferenc levelei révén bepillantást nyerhetünk egy rendkívüli élet mindennapjaiba, művészi küzdelmeibe, barátságaiba, valamint abba a szellemi hálózatba, amely a 19. századi Európa kulturális életét is formálta" - hangsúlyozta. Mint hozzátette, ezért kiemelkedően fontos az a munka, amelyet az OSZK és a Liszt Múzeum munkatársai elvégeztek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a most lezárult projekt példaértékű összefogás eredménye, amely megmutatja, hogy amikor a közgyűjtemények, a tudományos műhelyek és a kulturális intézmények együtt dolgoznak, akkor olyan értékeket tudnak létrehozni, amelyek a magyar és az egyetemes kultúrát szolgálják.
Dr. Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora beszédében kiemelte: a két nagy múltú intézmény közös projektje az ismeretlenből, a magánból közkincset formált. Mint rámutatott, feldolgozták és online közzétették Liszt Ferenc leveleit és naplóit, azokat a kéziratos forrásokat, amelyekben nem a zeneszerző vagy az ünnepelt művész, hanem a gondolkodó, a levelező, a hétköznapi ember szólal meg.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója rámutatott: ahhoz, hogy a 140 évvel ezelőtt elhunyt Liszt Ferenc emberi és művészi nagyságát ma is pontosan értsük, ismernünk kell mindennapjait, személyes kapcsolatrendszerét, vívódásait és zenei gondolkodásának gyökereit. Hozzátette: a 21. században egyetlen kulturális intézmény sem működhet elszigetelten, az önálló kutatómunka és az önálló kulturális márka megtartása mellett fontosak és előremutatók a közös kezdeményezések.
A beszédek után Dr. Laskai Anna, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetője és Cselényi Máté, a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontjának igazgatója mutatta be a digitalizálást és a dokumentumokat.
A több hónapon át végzett feldolgozó munka során online hozzáférhetővé vált Liszt Ferenc (1811-1886) teljes, a magyar nemzeti könyvtár különböző táraiban őrzött levelezése. A megjelent anyag több mint nyolcszáz tételt foglal magába. Ezek között több olyan dokumentum található, amely részben ismert volt ugyan a szakma számára, ám jelentős részük mindeddig publikálatlan maradt, vagy utoljára a 20. század elején jelent meg nyomtatásban.
A mostani közzététel ezért nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi Liszt-kutatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A digitális hozzáférés révén olyan elsődleges források váltak széles körben elérhetővé, amelyek új szempontokat nyithatnak Liszt Ferenc életének és munkásságának vizsgálatában. A Copia "Levelek" menüpontja alatt nemcsak Liszt Ferenc autográf levelei kaptak helyet, hanem azok is, amelyeket neki címeztek, illetve amelyek közeli családtagjaihoz és művésztársaihoz kötődnek. A gyűjteményben megtalálhatók többek között Liszt egyik legjobb barátja és mecénása, Augusz Antal, valamint nagy szerelme, a lengyel nemesi családba született Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegné levelei is, amelyek értékes adalékokkal szolgálhatnak a korszak kulturális és személyes kapcsolatrendszereinek feltárásához. A gyűjteményben különleges helyet foglal el Liszt leveleskönyve, amely a zeneszerző által 1877 és 1878 között lejegyzett levelek több mint háromszáz fogalmazványát őrizte meg. A kötet több mint száz éve az intézmény tulajdonában van, és korábban is tanulmányozható volt, a benne szereplő levelek jelentős része azonban mindmáig ismeretlen maradt a Liszt-kutatás számára. A "Naplók" aloldalon szintén figyelemre méltó dokumentumok váltak elérhetővé. Ide került két olyan kalendárium, amely Liszt Ferenc autográf bejegyzéseit tartalmazza. Az egyik egy öröknaptár formájú napló, amelyet a zeneszerző 1861-ben használt, a másik pedig egy 1876-ban vezetett Cecília-naptár, vagyis katolikus egyházzenei évkönyv. Ugyancsak hozzáférhetővé vált Zaphiry Helénának, Liszt egyik tanítványának 1878-ban vezetett határidőnaplója, amelyben elsősorban Liszt Ferenccel kapcsolatos emlékeit örökítette meg.
