A Schola Academica hangversenye A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A koncerten a keresztyén ünnepek legfontosabb tételeinek latin és anyanyelvű párhuzamai szólalnak meg az esztergomi Bakócz Graduálé-ból, az Oláh Psalteriumból, valamint a szertartási énekek legfontosabb magyar református forrásából, az 1636-os gyulafehérvári kiadású Öreg Graduálból. A gregorián tételeket Dietrich Sixt többszólamú himnuszfeldolgozásai gazdagítják.

Vezényel: Héja Benedek, Merczel György és Mizsei Zoltán

Esztergomtól Gyulafehérvárig – avagy a középkor és a reformáció zenei kapcsolatai

A Schola Academica 2013-ban alakult a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének hallgatóiból, valamint az egykori Schola Hungarica tagjaiból a régi együttes vezető énekesei, Héja Benedek, Mizsei Zoltán és Merczel György irányításával.

A kórus tavaly Nyíregyházán bemutatott műsora a késő középkori latin gregorián reformáció utáni átformálódásáról ad áttekintést az egyházi év legfontosabb tételeinek egymást követő megszólaltatásával. Az esztergomi Bakócz Graduáléból vett latin tételek és az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem támogatásával Gyulafehérvárott megjelent Öreg Graduál tételeinek egymás mellé állításával világossá válik, mekkora lépés volt a latin tételek anyanyelvűvé alakítása, mely több száz tétel néhány évtized alatt megtörtént lefordításával valósult meg. A gyulafehérvári szertartáskönyv ennek a munkának összefoglaló gyűjteményeként jött létre 1636-ban, melyet a fejedelem 200 példányban, ajándékként küldött el a Kárpát-medence református eklézsiáinak.

Hogy ennek a liturgiának és zenei világnak ma is van szerepe és helye, tanúsítja a koncertet megelőző napon, október 24-én este 6 órakor kezdődő istentisztelet. Az énekelt zsoltárokra épülő, második részében dicséretet és Mária hálaénekét – a Magnificatot – tartalmazó liturgia a keresztyén egyház alkonyati imaórája: a vesperás szerkezete szerint épül fel, minden lehetséges részletében református énekeskönyvünk énekeire építve. A Kálvin téren csaknem 14 éve kezdődött, havi rendszerességű énekes-zsoltáros istentiszteleteken a Kálvin Kórus közreműködésével mostanában már az új énekeskönyvbe felveendő dicséretek is előkerülnek. Így lesz ez október 24-én este is, amikor Luther 12. és 46. zsoltára mellett régi énekeskönyveink 133. zsoltárra írt isteni dicsérete is felhangzik. Különleges lesz az Ein feste Burg (Erős vár) megszólalása, mely a gyülekezeti versszakok mellett Lucas Osiander 16. századi harmóniáival, valamint egy kortárs cseh egyházzenész – Ladislav Moravetz – néhány évvel ezelőtt írt feldolgozásával kombinálva hangzik fel. Az istentisztelet második felében Mendelssohn békéért könyörgő, Verleih uns Frieden-motettáját megelőzve szintén újnak számító éneket: a reformáció téziseit összefoglaló öt Solát (Csak egyedül a Szentírás) éneklik a jelenlévők és a kórus, Johann Crüger dallamával és harmóniáival.

Bódiss Tamás