Pálúr János A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Az „orgonaszimfónia” egy speciális, elsősorban Franciaországhoz köthető műfaj, amely a 19-20. század fordulóján virágzott. Nem zenekari mű, hanem szimfonikus igénnyel írt többtételes szólóorgona-darab, amely az akkor épült „szimfonikus stílusú orgonák” dinamikai képességeinek és változatos hangszíneinek kiaknázására törekszik. A műfaj egyik első jelentős képviselője Charles-Marie Widor volt, aki közel 64 éven át töltötte be a párizsi Szent Szulpicius-templom orgonistaállását. Számtalan kiemelkedő tanítványának egyike Olivier Messiaen, aki szintén több mint hat évtizedig szolgált a közeli Sainte-Trinité templomban. Messian az orgonálás és a klasszikus zeneszerzés mellett indiai, ógörög és gregorián zenével, illetve ornitológiával is foglalkozott – s mindezek művészetére is nagy hatással voltak.