PORTRÉK - Rahmanyinov

„Mitől lesz egy portré igazán jó? Ha hitelesen ábrázolja alanyát? Vagy a művészeti stílus a fontosabb? Netán, ha kiemeli a személye egyedi vonásait? Ha nem csak a külső, de a belső is felsejlik?” – ezekkel a szavakkal foglalta össze Szabó Marcell, az Orosz Zenei Fesztivál művészeti vezetője a következő, nyolcadik alkalommal meghirdetett eseménysorozat témáját. A Solti termi hangverseny fellépőinek célja Rahmanyinov egy kevésbé ismert portréját bemutatni a közönségnek. A szerző kamaraművei közül a korai egytételes triója, a kétzongorás Orosz rapszódia és egyetlen hegedűre és zongorára írt op. 6-os Szalondarabjai mind 20 éves koráig születtek, és bár e darabokban még sokszor egy útkereső komponista hangjegyeit halljuk, harmóniai védjegyei és pianisztikus képességei már így is jócskán megmutatkoznak. Külön érdekesség, hogy az op. 6-os két darabból a második a Magyar tánc címet viseli. A műsor második felében már egy érettebb zeneszerző képe bontakozik ki. Bár Rahmanyinov főként zongoraműveiről ismert, más műfajokban is jeleskedett, így például több mint 80 dalt vetett papírra, ezekben többnyire kortársak és nagy elődök (mint Puskin) verseit dolgozta fel. A koncert zárásaként a mély, energikus és rendkívül virtuóz b-moll szonáta szólal meg, amelyből több verzió is napvilágot látott komplexitása és fogadtatása miatt.