Langer Ágnes és Ránki Fülöp kamarakoncertje

A hegedűművész Langer Ágnes tehetségére már nagyon hamar felfigyeltek, felsőfokú tanulmányait Németországban és Hollandiában folytatta. Számos nemzetközi verseny díjazottja, 2024 óta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmestere. A hangverseny másik szereplője Ránki Fülöp, aki neves zongoraművész-szülők, Ránki Dezső és Klukon Edit gyermekeként látta meg a napvilágot. Diplomáját a Zeneakadémián szerezte, amelynek jelenleg doktorandusz hallgatója és oktatója, szólistaként és kamarazenészként is aktív. A matinékoncertet Schubert egyik leglíraibb kamaradarabja, a fiatalkori kompozíciók játékosságával fűszerezett hegedű-zongora szonatina nyitja. Ezt követi Dohnányi op. 21-es cisz-moll szonátája, amelynek 1912-es bécsi bemutatóján maga a szerző játszotta a zongora szólamot. A múzeum névadójától, Liszttől néhány lírai karakterdarab szólal meg, javarészt kései kompozíciók, majd a koncertet a romantikus hegedű-zongorairodalom talán legnépszerűbb alkotása, Franck szonátája zárja. Az eredetileg Ysaÿe-nak, az ifjú belga hegedűvirtuóznak komponált, 1886-os mű népszerűségéről sokat elmond, hogy mindenféle apparátusra átírták, még kórus-orgona változat is létezik belőle.