Rohmann Ditta és Gulyás Márta kamarakoncertje

Rohmann Ditta és Gulyás Márta nemzetközileg elismert előadóművészek, és mint a Zeneakadémia tanárai, örökösei és gondozói egy több mint 150 éves hagyománynak. Műsoruk ennek a tradíciónak két kiemelkedő alakja, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő előtt tiszteleg. Kodály ifjúkorában csellózni tanult, első zenei élményei és zeneszerzői próbálkozásai a vonós kamarazenéhez kötődnek. Két korai kompozíciója, az 1909-ben keletkezett Szonatina, illetve az op. 4-es Szonáta a századforduló átmeneti, képlékeny zenei nyelvében íródott, Debussy hatása átütően érezhető rajtuk. Ugyanakkor asszociálhatunk a magyar népdalra is, amelyet Kodály ezidőben kezdett kutatni. Dohnányi op. 8-as b-moll cselló-zongora szonátája a késő romantika esztétikáját hordozza magában. Kodállyal ellentétben Dohnányi nem szakított a német zenei hagyománnyal: 1899-ben befejezett szonátájában felfedezhetjük Brahms hatását, például a záró variációs tételben, amely a német zeneszerző legkedvesebb műfaja volt.