LISZT FERENC OKTATÓI TEVÉKENYSÉGÉT MUTATJA BE A MÚZEUM ÚJ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSA
Liszt, a tanár címmel a mester munkásságának e területét helyezi középpontba a Liszt Múzeumban nyílt időszaki kiállítás.
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és a budapesti spanyol kulturális központ, a Cervantes Intézet közös szervezésében 2024. május 24-ig látható tárlat a zeneszerző oktatói tevékenységén keresztül kívánja bemutatni Liszt kivételesen széles körű gondolkodásmódját. Levelei, vázlatfüzetei, kottái, naplójegyzetei, kortársak visszaemlékezései és tanítványaitól származó dokumentumok tekinthetők meg a válogatásban.
fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes
„Nagy öröm a számunkra, hogy egy hosszabb kényszerű leállás után ismét új tematikus kiállítást nyit a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, ráadásul ismét nemzetközi összefogással” – mondta a megnyitón Dr. Vigh Andrea, az anyaintézmény Zeneakadémia rektora. Hangsúlyozta: Liszt öröksége az egész világon értéket képvisel, minden kontinensen tisztelik és ápolják szellemi hagyatékát, főként azon országokban, ahol egykor maga is járt, mint például Spanyolországban. Mint megjegyezte, a tárlaton Liszt tanári alkata áll a középpontban, és ez a téma valóban nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Végezetül úgy fogalmazott: örül, hogy a Liszt Múzeum a lehetőségei szerint igyekszik életben tartani ezt az örökséget, és a jelen kiállításban dokumentumokkal alátámasztva a nagyközönségnek is be kívánja mutatni azokat a tanári elveket, amelyek mai napig meghatározók a Zeneakadémia számára.
Javier Valdivielso Odriozola, a budapesti Cervantes Intézet igazgatója köszönetet mondott az együttműködésért, és hangsúlyozta, hogy a megnyitón és a tárlat létrejöttében is közreműködő Mirian Gomez-Morán spanyol zongoraművész a Zeneakadémián tanult, kiválóan beszél magyarul, nem mellesleg pedig Liszt-kutató, hiszen doktori értekezését is belőle írta, így több szál is összeköti az intézményeket a muzsikán keresztül.
fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes
Dr. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy e kiállításon több a zenei megközelítés, kottapélda, konkrét elemzés, mint ahogyan ez általában szokott lenni. „Megpróbáltuk beleélni magunkat Liszt óráinak menetébe, a tanítványok visszaemlékezései, a kottáikban lévő bejegyzések, a kért zenei megoldások nyomán, és ennek egyfajta összegzését igyekszünk az érdeklődők elé tárni” – mutatott rá. Ismertetése szerint a tárlat felépítését a kapott zenei örökség és az azt továbbfejlesztő tanítási módszer keretezi. Bemutatják a Liszt tanáraitól, Czernytől, Salieritől, Reichától, Paertől megismert technikát és komponálási módszert, amelyek visszaköszönnek a később Liszt által közreadott technikai tanulmányok, illetve a kompozícióiban való alkalmazásuk párhuzamos bemutatásával.
Hozzátette: a cél az, hogy ne csak a zongoratanárt, hanem az egyetemes, sokoldalú műveltséget kívánó mestert is bemutassuk, aki kora minden kezdeményezésére nyitott volt. A kiállítás ezért nemcsak Liszt zongoratanári működésére szorítkozik, hanem kitér konkrét példákon keresztül zenei értelmezéseire, a költői tartalmat kibontó magyarázataira, az általa kiemelt interpretációs kérdésekre, a tananyag bővítése iránti igényére, a templomi kórusoknak nyújtott segítségére az egyházzene területén is. Bepillantást enged a zeneszerző tanári műhelyébe, hiszen sok kotta őrzi azt a játékmódot, díszítéseket, futamokat, ahogyan a művet a tanítványok egykor Liszt előadásában hallották, vagy ahogyan a műveket nekik tanította. A zongoratechnikai fejlődés, játékstílus, kéztartás, pedálhasználat finomságai mellett helyet kapnak a zeneszerzésben is javaslatokat tevő mester zenei megoldásai, valamint útmutatásai, amelyek szerint a tanítványok ne az ő technikai megoldásait és zenei értelmezését utánozzák, hanem találják meg a saját egyéni elképzeléseiket a kompozíciók minél hitelesebb tolmácsolásához, amelyhez pedig elengedhetetlen, hogy a műalkotás korának szellemiségében is jól tájékozódjanak.
A kiállítás létrejöttéhez a Horvath Peter Stiftung nyújtott támogatást, a kiállított emlékeket a múzeum, illetve a Zeneakadémia Központi és Kutatókönyvtára anyagából válogatták, továbbá egyebek mellett az OSZK-ból, az Iparművészeti Múzeumból, külföldi könyvtárakból és gyűjteményekből kölcsönözték.
A megnyitón a kiállításban kurátorként együttműködő Mirian Gomez-Morán előadásában hallhatta a közönség Liszt 3. magyar rapszódiája, a Három hangversenyetűd harmadik, Un sospiro című darabja, Liszt: 2. (h-moll) balladája pedig Kiss Péter előadásában hangzott el.
fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes
fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes
fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes