A múzeum története

 A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem részeként működik. A múzeum 1986 szeptemberében nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.). Ez az épület 18 79 őszétől 1907 közepéig szolgált a zeneakadémiai oktatás színhelyéül, tehát az 1875-ben megnyílt intézmény második székhelye volt (az első, Hal-téri épületet lebontották, emlékét már csak korabeli fényképek őrzik). A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri palotájának megnyitása (1907. május 12.) után a Vörösmarty utcai épület különféle egyéb intézmények (többek között zeneiskola, kávéház, politikai és társadalmi egyesületek, külkereskedelmi vállalat) székhelyeként működött, míg 1980-ban a Művelődésügyi Minisztérium megvásárolta és ismét a Zeneakadémia (akkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola) rendelkezésére bocsájtotta.

Liszt, mint a Zeneakadémia alapító elnöke és professzora, aki tanári munkájáért nem fogadott el fizetést, szolgálati lakással rendelkezett a Vörösmarty utcai épületben, melynek fő homlokzata az Andrássy-útra, az egykori Sugár-útra (Radialstrasse) néz. Ez az I. emeleti lakás, melyben Liszt 1881 januárjától halála évéig, 1886-ig lakott budapesti tartózkodásai idején, az ő egykori hangszereivel, bútoraival, könyv- és kottatárával, emléktárgyaival berendezve ma emlékmúzeumként várja a látogatókat. A lakás előszobája, Liszt háló-dolgozószobája és szalonja állandó kiállítással, míg az egykori ebédlő és a földszinti előtér időszakos, tematikus kiállításokkal várja a látogatókat; a lakás melletti hangversenyteremben pedig a múzeum szombatonként matinékoncerteket is rendez vendégei számára.

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményének alapját Lisztnek a Z eneakadémiára hagyományozott hangszerei: 2 Chickering- és 1 Bösendorfer-zongora, a komponáló íróasztal, egy Mason & Hamlin koncertharmónium, egy Erard-Alexandre pianinó-harmónium, egy Bachmann-üvegzongora ("piano-harmonica"), továbbá a zeneszerzőnek a Liszt-hagyaték bélyegzőjével ellátott budapesti könyv- és kottagyűjteménye, néhány bútordarabja, képe, szobra és használati tárgya alkotják.

A Zeneakadémia első Liszt-emlékszobájának megnyitása (1925, Liszt Ferenc téri épület) után ez a gyűjtemény apránként kiegészült Liszt rokoni, tanítványi és baráti körétől (Eduard Liszt, Hubay Jenő, Thomán István, Szendy Árpád, Gobbi Henrik, Varga Vilma stb.) származó hiteles emléktárgyakkal, kéziratokkal. A Zeneakadémia mindenkor törekedett Liszt-kéziratok és relikviák vásárlására is. A Könyvtár felügyelete alatt működött egykori Liszt-emlékszobákban, majd az azok jelentős kibővítésével 1986-ban megnyitott önálló Liszt Ferenc Emlékmúzeumban rendszeresen bemutatásra került annak az értékes Liszt-emlékanyagnak egy része is, amelyet a zeneszerző még életében a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott.