Óriási érdeklődés és komoly sajtóvisszhang a Liszt-kéziratok bemutatóján

Múzeumunk életében egyedülálló eseményre került sor 2018. március 10-én, szombaton: a Régi Zeneakadémia Kamaratermében ünnepi sajtótájékoztató és hangverseny keretében mutattuk be Liszt Ferenc elveszettnek hitt kéziratait a nagyérdemű közönség, illetve a sajtó képviselői számára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával vásárolta meg az eredetileg a Táborszky és Parsch kiadó hagyatékából származó, majd a Nádor Kálmán kiadó tulajdonába átkerült eredeti Liszt-kéziratokat. A hét különböző Liszt-mű autográf kottái és a hozzájuk tartozó másolói kéziratok Magyarországhoz kötődnek, felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselnek.

A Petőfi Sándor és az 1848/49-es magyar szabadságharc emlékére és tiszteletére rendezett ünnepi rendezvényünk történelmi jelentőségű a magyar zenei kultúrában, hiszen első alkalommal kerültek bemutatásra e jelentős hungarikumok. Az eseményt Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora nyitotta meg, aki a kották magyar vonatkozása mellett külön kiemelte, hogy egyúttal a Zeneakadémia névadójának és alapítójának kéziratairól van szó, melyek óriási értéket jelentenek az anyaintézmény számára. A következő beszédet Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára tartotta, aki örömét fejezte ki, hogy e páratlan kincsek megkerültek, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közgyűjteménybe kerülhettek. A felszólalásokat Domokos Zsuzsanna, múzeumunk és kutatóközpontunk igazgatójának ismertetője zárta, aki a kéziratok történelmi hátteréről és magyar vonatkozásairól beszélt az egybegyűltek számára.

A nagyközönség számára most először látható dokumentumok között az első tárlóban kapott helyet A Magyarok Istene című kompozíció dal és orgona változatának kézirata, melynek sajátossága, hogy életében először maga Liszt Ferenc írta bele magyarul a kottába Petőfi versét. A következő tárlóban Liszt Mosonyi Gyászmenete című zongoraművének kottái voltak láthatók, melyet egyik legjobb magyar barátjának emlékére, annak váratlanul bekövetkezett halálára komponálta a szerző. A kiállított zeneművek sorában a Petőfi szellemének című zongoradarab következett, mellette pedig a Magyar Királydal mindezidáig ismeretlen kéziratait tekinthette meg a közönség, utóbbit eredetileg a Magyar Királyi Operaház megnyitására írta a mester. Az ötödik tárlóban A gyermek himnusza ébredéskor című darab másolói kéziratából állítottunk ki oldalakat Liszt javításaival, az utolsó tárlóban pedig két autográf, az Elfelejtett Románc, illetve A puszta keserve című kompozíció kapott helyet. E két mű, bár nem kifejezetten magyar vonatkozású, szintén hatalmas értéket képvisel, s új távlatokat nyithat a Liszt-kutatás számára.

A kézirat bemutató második részében egy tematikus, az 1848/49-es szabadságharc emléke előtt tisztelgő koncertet hallgathattak meg a résztvevők, melyen a Zeneakadémia tanárai és vendégművészei léptek fel. A műsorban Liszt Ferenc magyar vonatkozású darabjai mellett Mihalovich Ödön, Erkel Ferenc, Hubay Jenő és Hollós Máté kompozíciók is felcsendültek. A program szerves részét Virág Emese állította össze, aki zongorán kísérte a fellépő szólistákat, így Meláth Andreát, Kertesi Ingridet, illetve Vörös Szilviát. A hangversenyen Kiss Gy. László klarinét- és tárogatóművész is fellépett, aki a magyar szabadságharcok jelképévé vált autentikus hangszert csempészte be az ünnepi műsorfolyamba. Az est irodalmi élménnyel is gazdagította vendégeinket, Mécs Károly tolmácsolásában hallhattunk egy Jókai melodrámát, majd a koncert záróakkordjaként az egyik leghivatottabb Liszt előadóművész, Jandó Jenő zongorajátékát élvezhette közönségünk.

A teltházas közönség előtt lezajlott eseményt a sajtó részéről is óriási érdeklődés övezte, mind a magyar média, mind pedig a nemzetközi sajtó szép számmal képviseltette magát a Régi Zeneakadémia Kamaratermében. A március 10-i bemutató szerves részét képezi a március 14-én, szerdán, 10 órakor kezdődő szakmai konferenciánk, melyen a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont tudományos munkatársai tartanak előadásokat az egyes kéziratokról a zenetörténészek és az érdeklődők számára.