Liszt Ferenc utazásai a történelmi Magyarországon
A Liszt Múzeum időszaki kiállítása 2025 novemberéig tekinthető meg.
A Liszt Ferenc utazásai a történelmi Magyarországon című kiállítás célja, hogy bemutassa azokat a legfontosabb településeket és helyszíneket, melyek Liszt látogatásaikor vagy hosszabb itt tartózkodásai alkalmával kiemelt szerepet játszottak. A kiállítás tájegységenként halad, a bevezetőt követően, három nyugat-magyarországi, két dél-magyarországi tárló következik, majd a Múzeumban található utolsó öt tárló Budapest és környékével foglalkozik. Az itt látható tárlók közül négy Liszt erdélyi utazásának részleteibe avatja be a látogatót. Ezek mellett Liszt legfontosabb Magyarországhoz vagy magyarországi látogatásához köthető művei, mint az Esztergomi mise, a Koronázási mise, a Szent Erzsébet legendája és a Magyar rapszódiák külön tárlót kaptak, az utolsó tárló pedig Liszt utazási lehetőségeit mutatja be.
Liszt magyarországi látogatásai mindig kiemelkedő kulturális, társadalmi és politikai események voltak. Gyermekéveit szülőhazájában töltötte (1811–1823), majd Bécsben, Párizsban és Nyugat-Európa különböző városaiban élt. 1838-ban, velencei tartózkodása alatt értesült a pesti tragikus árvízről, ami – hazafias érzéseit felébresztve – arra késztette, hogy Bécsben jótékonysági koncertet adjon a károsultak megsegítésére. 1839-ben, tizenhat évvel Magyarország elhagyása után, egy küldöttség meghívására örömmel tért vissza Pest-Budára. Ez a látogatás fordulópont Liszt Magyarországhoz fűződő viszonyában. 1839/1840 fordulóján egy szűk hónapot tartózkodott Magyarországon: a sikeres és minden várakozást felülmúló látogatás alatt rendkívül szívélyes fogadtatásban részesült. Minden társadalmi réteggel, de különösképpen a magyar arisztokráciával, a gazdagabb polgársággal és a korabeli zenei élet jelentős alakjaival évtizedes kapcsolatokat kezdett kiépíteni.
Az 1867-es kiegyezésig ritkábban járt Magyarországon, de ezek kivétel nélkül Liszt életének meghatározó eseményei voltak. 1846-ban országos turnét tett, míg 1848-ban pár napot töltött az ország nyugati felében. 1856-ban az Esztergomi mise bemutatója kapcsán érkezett az országba. 1858-ban miséjét vezényelte és ferences konfráterré avatták. 1865-ben, a támogatásával alapított konzervatórium fennállásának 25. évfordulóján a Szent Erzsébet legendáját bemutatta a Vigadóban. 1867-ben pedig I. Ferenc József császár magyar királlyá való koronázása alkalmából komponált Koronázási mise bemutatójára érkezett Pest-Budára. 1869 után, kiváltképpen az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia 1875-ös megalapításától kezdve 1886-ban bekövetkezett haláláig magyarországi tartózkodásait már nem látogatásként tartjuk számon, hiszen ekkorra Weimar és Róma mellett Budapest lett harmadik otthona. Az 1839 és 1886 között eltelt időszakban Liszt kapcsolati hálója folyamatosan bővült: megismerkedett számos fontos magyar nemesi családdal, egyházi személyekkel, értelmiségiekkel és zenészekkel. Ismeretségi köre hosszú évtizedekre befolyásolta Magyarországhoz fűződő viszonyát, kiterjedt levelezést hagyva az utókornak. Magyaros tematikájú kompozíciói – néhány kivételtől eltekintve – mind ezekhez a személyekhez, valamint látogatásaihoz köthetően keletkeztek.
A kiállítás Liszt rendkívül gazdag és izgalmas részleteket rejtő magyarországi utazásait mutatja be, mivel Liszt legtöbb időt az 1867-es kiegyezés után töltötte Magyarországon, a tárlók is elsősorban a szoros értelemben vett magyarországi utazásaira fókuszálnak, így jelen kiállításnak nem képezik részét a Horvát-Szlavón Királyságban tett látogatásai.
A kiállítás a Liszt Múzeum Alapítvány és a Péter Horváth Stiftung támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg.
