'SOSPIRI - SÓHAJOK' A Zeneakadémia saját szervezésű programja

'Általában szörnyű dolog a muzsika. Mi is ez? Nem értem. Mi a zene? Mit csinál? Mért csinálja, amit csinál? Azt mondják, a zene lelketemelőn hat - szamárság, nem igaz. Hat, hat, rettenetesen hat, magamról mondhatom, de egyáltalán nem lelket emelőn. Nem hat sem a lelket emelőn, sem a lelket lealacsonyítón, hanem a lelket fölzaklatón. Hogy is mondjam? A zene arra ösztönöz, hogy elfeledkezzem magamról, a valódi állapotomról, valami más állapotba visz át, nem a magaméba. A zene hatása alatt, úgy rémlik, azt érzem, amit voltaképp nem érzek, megértem, amit nem értek, meg bírom tenni, amit nem bírok. Ezt azzal magyarázom, hogy a zene úgy hat, mint az ásítás, mint a nevetés: nincs kedvem aludni, de az ásítóra nézek és ásítok. Nincs miért nevetnem, de hallom a nevetőt és nevetek.'
(Lev Tolsztoj)
Baksa Krisztina és Takáts Márton a zeneakadémia hallgatói. Évek óta dolgoznak együtt, széleskörű repertoárjuk Bachtól a kortárs zenéig terjed. Szuggesztív előadásmódjukat nagy siker és érdeklődés kísérte már külföldön is, hollandiai, csehországi fesztiválok meghívott fiatal művészei voltak, rendszeresen fellépnek Magyarországon is. Hangversenyük műsorán Beethoven két utolsó cselló-zongora műve szerepel, valamint Rahmanyinov elsodró erejű g-moll szonátája.