Kronológia – A Zeneakadémia első évei

1870.

Ekkor merült fel először komolyabb formában, hogy egy korszerű országos zeneakadémiát kellene létesíteni. Az id. Ábrányi Kornél által szerkesztett „Zenészeti Lapok” írásai már az 1860-as években sürgették a magyar zenei nevelés magasabb szintre emelését.

1873. február 8.

Az országgyűlésen újra tárgyalják a Zeneakadémia ügyét. Deák Ferenc, Apponyi Albert, Simonffy Kálmán és Helfy Ignác pártoló felszólalásai után a kért összeget megszavazzák és átteszik a közoktatásügyi tárcára.

1873. március 3.

Trefort Ágoston vallás-és közoktatásügyi miniszter értekezletet hívott össze erre a napra, húsz résztvevővel. Köztük Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Mátray Gábor, Richter János, Volkmann Róbert. Egy héttagú albizottságot bíztak meg a részletek kidolgozásával. Tagjai: Ábrányi Kornél, Bartay Ede, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Richter János, dr. Széchenyi Imre és Volkmann Róbert. Gr. Festetics Leó póttagnak választották meg, hogy Liszt esetleges távollétében a helyét foglalja el.

1873. április 24.

A Zeneakadémia megszervezésére kijelölt héttagú bizottság szakokra és főleg összegekre terjedő részletes javaslatot terjeszt fel a miniszterhez, valamint a szükségelt helyiségekre. A tervezet olyan nagyszabású és igényes, hogy ha akkor megvalósul, már a nagy európai konzervatóriumok szintjén kezdhették meg volna az oktatást. Az anyagi keretet csak minimálisan lépték túl, de annyi tanszéket és osztályt, tanárt terveztek már a meginduláshoz, amennyit semmiképpen nem tudtak előteremteni.

1873. október 9.

Liszt 50 éves művészi jubileumát Budapesten a Krisztus oratórium előadásával, Gobbi Liszt-kantátájával, aranykoszorú, emlékérem átadásával ünneplik. A városi tanács évi 600 forintos ösztöndíjat alapít a jövendő zeneakadémiai növendékek számára, melynek odaítéléséről Liszt rendelkezik.

1874. február 14.

Erkel lemond a Nemzeti Színház igazgatói feladatáról. Lemondását elfogadják, de fő zeneigazgatói címét ezentúl is viseli.

1874. szeptember 19.

Ferenc József engedélyezi a zeneakadémia létesítését.

1875. március 21.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter felterjeszté­sére Ferenc József kinevezte Liszt Ferencet a Zeneakadémia elnökévé.

1875. szeptember 2.

Trefort Ágoston miniszter kinevezte Erkel Ferencet a Zeneakadémia igazgatójának és rendes tanárának, id. Ábrányi Kornélt és Volkmann Róbertet tanároknak; Nikolits Sándor segédtanárságát később engedélyezi.

1875. november 14.

A Zeneakadémia 38 hallgatóval nyílt meg Liszt laká­sán, Erkel beszédével. Másnap már tanítottak. Tantárgyak: összhangzattan, ellenponttan, zeneszerzés, hangszerelés, a magyar zene sajátságai, zenetörténet és esztétika, valamint zongorajáték.

1875/1876-os tanév

1876. február 15. – április 1.

Liszt Pesten tartózkodik; első tanéve a Zeneakadémián. A zongora legfelsőbb kiművelési osztályát vezeti.

1876/1877-es tanév

A második tanévben Liszt 1876. október 16. és 1877. március 11. között, a szokottnál hosszabban tartózkodik Pesten. Az országgyűlés felemeli a Zeneakadémia költségvetését. A növendékek létszáma 51.

1877/1878-as tanév

A harmadik tanév kezdetén 62 növendék tanul a Zeneakadémián. 1878 júniusában Liszt hazáját képviseli a párizsi világkiállításon, hangszereket bíráló zsűri tagjaként.

1878/1879-es tanév

Kinevezik Erkel Gyulát és Gobbi Henriket rendkívüli tanárokká.

1879/1880-as tanév

Elkészül a Zeneakadémia új, Sugár úti épülete. Itt rendezik be Liszt és Erkel lakását, a hangversenytermet és az irodát is. A növendékek száma 88. Az új épület kiszáradásáig Liszt a Hungária-szállóban tartja óráit.

1880/1881-es tanév

Liszt 1881. január 20-tól április 3-ig van itthon, ezúttal már a Sugár úton tanít. 1881. május Liszt tehermentesítésére Végh Jánost nevezik ki a Zeneakadémia alelnökévé. 1881-ben Schlauch Lőrinc elnökletével ideiglenes igazgatótanácsot hoznak létre, melynek feladata: javaslat kidolgozása új tanszakok fel­állítására, az alapszabályok módosítására.

1882/1883-as tanév

Bevezetik az orgona, magánének, karének, magyar nyelv és prozódia, olasz nyelv tantárgyakat. A hangversenyteremben új orgonát állítanak fel. A tanév végén Ábrányi helyére Peregriny Jánost nevezik ki főtitkárnak.

1883. október 29.

Meghal Volkmann Róbert. Erkel Ferenc Gyászdalt komponált a temetésére. Zeneszerzés óráit Hans Koessler vette át a Zeneakadémián.

1884/1885-ös tanév

Huber Károly vezetésével hegedűtanszak indul. Zongora-segéd­tanárként alkalmazzák Fayl Frigyest.

1885/1886-os tanév

Az 1885. december. 20-án váratlanul elhunyt Huber Károly helyett maga az igazgató Erkel vállalja a tanszak vezetését, majd ideiglenesen Ridley-Kohne Dávid veszi át a hegedűtanszakot.

1886. január 30. és március 12. Liszt utoljára ebben az időpontban tartózkodik Budapesten és oktat a Zeneakadémián. Ezt követően az utolsó nyugat-európai diadalút során is foglalkoztatják az Akadémia tanárproblémái.

1886. július 21-én Hubay Jenő teszi le zeneakadémiai esküjét, és világhírűvé fejleszti a hegedű tanszakot. Hubay magával hozza barátját és kamarapartnerét, Popper Dávidot, akinek a vezetésével a gordonka tanítás is elkezdődik a Zeneakadémián.

1886. július 31.

Liszt halála (Bayreuth)

1886/1887-es tanév

1887 nyarán Erkel Ferenc idős korára való tekintettel nyugdíjazását kérte.

1887/88-as tanév

Mihalovich Ödön vette át az igazgatói posztot.